Bemutatták Dr. Németh Ferenc legújabb kötetét

Tisztelgés a nagybecskereki piaristák emléke előtt
A múlt héten a nagybecskereki püspökség épületében bemutatták Dr. Németh Ferenc A bánsági középtanoda című kötetét, amely a nagybecskereki Piarista gimnázium majd hét évtizedes történetét mutatja be.
A szerzőt és a jelenlevőket, a nagybecskereki püspökség zsúfolásig megtelt nagytermében Dr. Német László SVD nagybecskereki megyéspüspök üdvözölte. A szerzővel Bálint Aranka a nagybecskereki levéltár munkatársa beszélgetett.
Németh Ferenc rámutatott, hogy ezen kötet megírásával, a ma már a feledésbe merülő tanintézetnek és tanárainak szeretett volna emléket állítani. A gimnázium tavaly ünnepelte fenállásának 170 éves évfordulóját, de a gimnázium történetének leírásakor, forráshiányok miatt igen keveset írtak a piarista korszakról.
A szerző elmondta, hogy forrásainak a negy részét a Piarista Rend budapesti központi levéltárában dolgozta fel, ugyanis amikor 1920-ban a piaristáknak Nagybecskereket el kellett hagyniuk, a levéltári anyagot sikerült magukkal vinniük. A kötetből megtudhatjuk, hogy a tanintézet 1846-ban nyitotta meg kapuit és a piristák vezették egészen 1920-ig, amelyet követően államosították. A Piarista Rend viszont elhagyta Nagybecskereket. A gimnáziumnak igen erős tanári kara volt, ugyanis egyes tanárok az akkori magyarország legjelentősebb szaktudósai voltak. A gimnázium igen sűrűn volt tudományos kísérletek bemutatójának helyszíne. A szertárak is igen korszerű felszerelésekkel rendelkeztek, amelyet esetenként a lakosság számára is megnyitottak.
A gimnázium aranykora az I. Világ Háború kitörésével zárult le, ugyanis a háborus évek alatt ugyan sikerült folytatniuk a működést, de jóval szerényebb körülmények között. A nagybecskereki Piarista Gimnázium a trianoni békediktátumok aláírását követően 1920-ban zárta be kapuit.
Németh Ferenc a könyvbemutató végén Oldal István-fényképet ajándékozta a püspök úrnak, amely a piarista gimnázium tanári karát örökítette meg az 1893/1894-es tanévben.
A kötet a szabadkai Bácsország Hontismereti Társaság gondozásában jelent meg.