Délvidéki tábori Háló-napló –– XVII. Háló-tábor

Harmóniában a teremtéssel (részletek)
2018.VII.29-én, egy szikrázóan ragyogó vasárnapon a reggeli órákban indult útjára az az autóbusz, amely Délvidékről (Muzslyáról, Törökbecséről, Nagykikindáról, Torontálorosziról, Nagybecskerekről, Csókáról, Moholról, Adáról, Zentáról, Oromról és Tóthfaluról) szállította a lelkes „hálósokat” a XVII. Háló-táborba, ezúttal a Szombathely melletti Vépre. Délvidékről összesen 45 személy jutott el és vett részt az idei Háló táborban. A külön busz bérlésének költségeit támogatta a Bethlen Gábor Alap Zrt.
Az utazás a kelebiai határátkelőhelyen történő több órás várakozás miatt a tervezettnél egy kissé hosszabbra sikeredett. Bálint Tünde, Zenta
Július 30, hétfő – A nap mottója: énkép
Régi jó szokás szerint minden napnak van házigazdája, és témája – tematikája. A délvidéki csapat ez évben az első napot kapta. A „házigazda” feladata, hogy megjelenítse élőkép formájában a napi témát, gondoskodjon ajándékról az előadók és fellépők számára, a mise és az oltár előkészítése, egyéb más logisztikai feladatok, egyszóval, hogy szolgáljon. A téma megjelenítésekor, azt próbáltuk bemutatni, hogy énképünk alapja az, hogy: „Én Isten gyermeke vagyok.” A tábor a „Harmóniában a teremtéssel” címet kapta, amit Ferenc pápa a Laudato Si enciklikája nyomán jártunk körbe. Első nap előadója dr. Andrásfalvy Bertalan prof. emeritus (JPTE), Széchenyi-díjas magyar néprajzkutató, egyetemi tanár, a rendszerváltás utáni első művelődési és közoktatási miniszter volt. Két dolog fogott meg igazán az előadásában. Az első hogy minden viszonyulásunk – kapcsolódásunk az anya-gyermek kapcsolatunkra épül. Ha ez hiányos, vagy nem épül ki (mert már egy évesen bölcsödébe kerül a gyermek…), akkor az alap sérül, és kétségessé válik a többi kapcsolat „kiépülése”. A másik fontos dolog, annak ellenére, hogy nagyon elrontottuk az elsődleges kapcsolat kiépítését, ezt ki tudjuk javítani, és ki is kell javítanunk.
Szabó Andrea, Mohol
Július 31, kedd-A nap mottója: képmás
A nap felelőse Erdély volt, előadónk pedig Székely János szombathelyi megyéspüspök.
Beszélt Afrikáról, az éhínségről és a klímaváltozásról. A kormányok programjai négy éves ciklusokra terveznek. Fontos kérdésekben hosszú távú rendelkezésekre lenne szükség. Sajnos a politikusok önző érdekeik miatt rövidtávú céljaik kielégítésére törekednek és nem törődnek azzal, hogy mit hagynak az utánuk jövő nemzedékekre. Az embernek meg kell tanulnia harmóniában lenni a teremtéssel. Este Ivancsics Ilona és Színtársai előadásában megtekinthettük Jókai Anna: Fejünk felől a tetőt című darabját.
Burány Margit, Zenta
Augusztus 1. szerda – A nap mottója: életkép
A nap házigazdájaként a magyarországi csapat mutatkozott be. Életkép cím alatt közelítettük meg az emberi kapcsolatok jelentőségét, illetve hiányát, a kommunikációt, és az érzelmek „ragadósságát”. Hogy pontosan mit is jelentenek ezek a fogalmak, arról Uzsalyné dr. Pécsi Rita PhD neveléskutató számolt be nekünk egy meglehetősen szórakoztató módon. Az napot pedig mi sem zárhatta volna jobban, mint a gitáros koncert, táncház, ahol mindenki a számára legmegfelelőbb táncformát választhatta, hiszen az este volt néptánc, flashmob, körtánc és klasszikus tánc is.
Burány Ildikó, Zenta
Augusztus 2. csütörtök – nap mottója: csoportkép
Háló tábor. Rekkenő hőség, óriás platánok, játszadozó gyerekek, barátok, kapcsolatok. Csoportkép egy kedves fényképen, csoportkép a szívemben. Csütörtöki görög-katolikus szent liturgia. Kisgyermekek játszanak a fák hűs árnyékában. Néha teljes odafigyeléssel, hozzáértően rakosgatják a játékokat, aztán tétován nézelődnek. Erre egy nagyobb fiúcska lép közéjük. Felvesz egy képeskönyvet, az apróságokat magához hívja és mesél nekik. A kicsik áhítattal figyelik. Könny szökik a szemembe és csoportképet készítek róluk. A szívemben.
Sokan kérdezték tőlem miért nem kapcsolom be a wifit, hisz van. Az első válaszom az volt, hogy kell nekem egy internetmentes hét. Így utólag szívembe nézek erre a csoportképre és azt mondom, ezért. A gyerekek valószínűleg csendben lettek volna a liturgia és az egész tábor alatt, ha rajzfilmet nézetünk velük egy tableten. De nem találkoztak volna egymással. Nem tapasztalták volna meg az odafigyelés, az együtt mesélés, játszás örömét és igaz, össze se vesztek volna, de nem is tanultak volna semmit az emberi kapcsolatokról, a közösségről.
Bollók Eperjesi Éva, Zenta
Augusztus 3. péntek – nap mottója: máskép(p)
A délelőtti előadásban dr. Zlinszky János, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Környezetjogi Tanszékének tanára arra hívta fel figyelmünket, hogy kezdjük el szeretni a teremtett világot, és ami fontos, tegyünk is érte! Sajnos a környezet eltartó képessége lecsökkent, és joggal tehetjük fel a kérdést: Meddig mehet ez így? Meddig tart el minket a természet? Hiszen az ember nem őrizte meg a természetet, hanem ellenkezőleg, óriási átalakítást és pusztítást végez rajta. Pedig nem ez volt a Teremtő szándéka, nem erre alkotta az embert, nem ezt a viselkedést áldotta meg.
Bálint Tünde, Zenta
Augusztus 4. szombat- nap mottója: világkép
A szombati nap felelős régiója a Partium volt. Az előadó Antal Z. László volt, aki tudományos főmunkatárs a MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, Társadalmi integráció és társadalompolitika osztályon. Kutatási tere az egészségszociológia, demográfia, éghajlatváltozás, humán ökológia. A kutató elmondta, hogy titkos vágya volt, hogy a természet lágy ölelésében tartsa meg az előadást. Ez teljesült is a táborban, a vépi Földművelési Szakközépiskola parkjában, az egész Kárpát-medencéből érkezett magyar keresztény testvérek előtt. A tábor ünnepélyes zárásának vendége volt Kovács Péter, Vép város polgármestere, aki elmesélte, hogy hogyan kapta meg a kevesebb, mint 3000 lelket számláló település a városi titulust.
István Márta, Nagykikinda
augusztus 5. vasárnap (A hazautazás napja)
Szentmisével kezdtük mi is a Háló-tábor utolsó napját is, az Úr áldását kérve a hazautazásunkra. A reggeli elfogyasztása után poggyászunkat az autóbuszba gyömöszöltük, közös kép és útra keltünk.
Bálint Tünde, Zenta
Nagybecskereki Egyházmegyei Sajtóiroda

FacebookTwitter