Harmincéves a cserkészet Muzslyán, emléktáblát avattak a jubileum alkalmából a helybeli templomban

Cserkészetmozgalom

A cserkészet (angolul: ‚’scouting’’) egy önkéntes, politikamentes ifjúságnevelő mozgalom, amely nyitott mindenki számára. Célját, alapelveit és nevelési módszereit alapítója, Lord Robert Baden-Powell (1857-1941) határozta meg a 20. század első évtizedében.
A cserkészet alapvető célja, hogy támogassa a fiatalokat testi, lelki, társadalmi, vallási és szellemi képességeik teljes kifejlesztésében mind egyénként, mind felelős állampolgárként és helyi, nemzeti és nemzetközi közösségeik tagjaiként.
Vajdaságban harminc éve alakult meg a Turul őrs Muzslyán. Ez volt az első cserkész-őrs, mely a Vajdasági Magyar Cserkészszövetség alapja. Ebből az alkalomból emléktáblát avattak a muzslyai Szűz Mária Szent Neve templomban.
Kalapiš Sztoján atya tanulmányai során a szlovéniai cserkészek által valamikor 1983-ban jutott el először egy cserkésztáborba, és óriási tapasztalattal tért vissza, mely nagy hatással volt rá. Amikor 1987-ben pappá szentelték, és Muzslyára került, kereste az alkalmat, hogy továbbadja a táborban átélteket. Elment arra az előadásra is, amelyet Bodnár Gábor, a Külföldi Magyar Cserkészek elnöke Szegeden tartott. Akkor megalakult a néhány fiúból álló Turul őrs: 1989 december 8-án összejöttök a fiúk: Gabona Ferenc, Zanai Imre, Zanai József, Varga Zoltán, Mezei Attila és Losonc Károly Flórián, akik a plébániában tartották az összejöveteleket.

Fejlődés
A Turul őrs annyira megerősödött, hogy a következő év tavaszán már alakultak újabb őrsök, a fiúőrsök mellett leányőrsök is létrejöttek. Egy év alatt mintegy százötven fiatal csatlakozott hozzájuk, és három csapatba szerveződtek. Ezután jelentkeztek a székelykeveiek, a temeriniek, az újvidékiek, a szabadkaiak, vagyis gombamód szaporodtak a cserkészet iránt érdeklődők.
Kalapiš Stoján atya a megalakulásától 2000-ig vezette a Vajdasági magyar cserkészszövetséget. Abban az időszakban a cserkészek 1500-an voltak, akik 35 csapatban működtek.
-Tíz év alatt ez nagy sikernek számított. Sok tábort szerveztünk, azokban az időkben örültek a szülők, hogy a gyerekeket elvittük táborozásokra, mert máshova nem tudtak eljutni. Le sem lehetett állítani a gyerekeket, akkora volt a lelkesedésük – hallottuk az atyától, aki évekkel később ismét vállalta az elnöki tisztséget.

Králik László könyve
Gabona Ferenc, a VMCSSZ nemrégen megválasztott elnöke – is a Turul őrs alapítói között volt. Ő úgy emlékezik vissza a kezdetekre, hogy eleinte, amikor a padláson talált könyvet tanulmányozták, kételkedtek,hogy létezik a cserkészet; de később, amikor tudomásukra jutott, hogy 1909-ben éppen Nagybecskereken alapította Králik László (1871-1939) piarista világi tanár, még nagyobb odaadással vetették bele magukat a munkába.
Králik László tanár az 1909/10-es iskola értesítőben 132 oldalon ismerteti lord Robert Baden-Powellnek, a cserkészet megalapítójának „Scouting for Boys” című könyvét. Ez az első Magyarországon megjelent írás a „cserkészésről”, magyarosan a cserkészetről. 1909-ben alakult meg az első cserkészcsapat. „Nagybecskereki Cserkész-ezred” feliratú nemzeti színű zászlójukat a helyi plébánia-hivatal őrzi.
Minden szabad idejüket a saját fejlesztésükre fordítottá. Szerették a természetet, a történelmünket, ezért kapta az őrs a Turul nevet. Ápolták a hagyományokat, és ami igencsak megtetszett nekik, az a jellemformálás, jellemnevelés volt. A saját bőrükön próbálták átélni mindazokat a próbatételeket, amelyeket a könyvben olvastak, valamint bátorították egymást, és így nem volt visszaút. Mindez azzal járt, hogy felfigyeltek a fiatalokra, felszaporodott az aktív szerepet vállaló gyerekek száma a plébániákon, később pedig a mozgalom egész Vajdaságra kiterjedt.
Gabona Ferenc szerint újra felemelkedőben van e missziós mozgalom. Mindenki azért száll síkra, hogy a Vajdasági magyar cserkészszövetség továbbvigye azt a lángot, amelyet a Turul őrs harminc évvel ezelőtt „meggyújtott”. A szövetségnek ma 426 tagja, 12 csapata van, és alakuló, újraalakuló csapatból is van néhánya. A tagság négy cserkészkörzetben teszi a dolgát.

Az emléktábla
Az emléktábla avatóján felolvasták Potápi Árpád Jánosnak, a miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárának levelét, melyet erre az alkalomra küldött, mert elfoglaltsága miatt nem tudott személyesen részt venni az eseményen. „Kérem, engedjétek meg, hogy kifejezzem nagyrabecsülésemet és köszönetemet az elmúlt évtizedekben levégzett hatalmas szervezőmunkáért a szövetség leköszönő elnökének, Kalapiš Sztoján atyának. Sztoján atya lelkiereje, kitartó szeretete nagy támogatást és biztos alapot jelentett az újraformálódó mozgalomnak, mindannyiunk nevében hálásan köszönjük ezt neki!
Megragadom az alkalmat, hogy gratuláljak Gabona Ferencnek, a Vajdasági magyar cserkészszövetség nemrég kinevezett elnökének a magyar ezüst érdemkereszthez. Új, felelősségteljes tisztségéhez sok erőt és áldást kívánunk. A nemzetpolitikai államtitkárságra részéről a továbbiakban is számíthatnak támogatásunkra, hogy sikerrel valósíthassák meg célkitűzéseiket, programjaikat” – állt a többi közt a levélben.
Az emléktábla avatóján Hajnal Jenő, az MNT elnöke is jelen volt, és ünnepi köszöntőben méltatta a cserkészek munkáját.
-Jó munkát kívánok az előttetek, az önök előtt álló feladatok elvégzéséhez abban a reményben, hogy ennek a nagy munkának mindannyian részesei leszünk, hogy közösen végezhetjük el mi – a Délvidéken, Magyarországon, Kárpát-medencében és Nagyvilágban élő -, Magyarok a nemzetegyesítést úgy, hogy közben erőt tudunk adni egymásnak, és erőt tudunk meríteni egymásból. De közben arról se feledkezünk meg – szent István királyunk intelmeit szem előtt tartva -, hogy igazán csak az az ember tudja a másik embert, a más nyelvű, más nemzethez tartozó embert becsülni, aki saját értékeit is ismeri, és azokért áldozatokat is tud hozni. Egy szerető anya tudja csak megbecsülni, értékelni egy másik anya gondját, erőfeszítését, áldozat-vállalását. Ám az egész ember formálásában, alakulásában nem elég csak a család és az iskola. Harmadiknak idézzük ide a cserkészet tíz alaptörvényét is. Meggyőződésem ugyanis, hogy a cserkésztörvényeknek a gyermekek mindennapi tevékenységébe való beépülése kihat egész életünkre, így adva emberibb embert és magyarabb magyart közösségünknek, nemzetünknek és az egész emberiségnek.