NAGYBECSKEREKI PETŐFI Magyar Művelődési Egyesület nagytermében

Péterrévei Stanojev Német Annamária önálló tárlata

Nagybecskereken a Petőfi Magyar Művelődési Egyesület ART klubjának szervezésében és a városi önkormányzat támogatásával az elmúlt hétfőn került sor a péterrévei Stanojev Német Annamária első önálló tárlatára, amelyen harmincöt festménnyel mutatkozott be a Bega-parti város képzőművészetet kedvelő közösségének. A tárlatott Viorel Flora festőművész nyitotta meg, az alktásokról és a festőnőről Tabacski Edit a nagybecskereki Petőfi Magyar Művelődési Egyesület könyvtárosnője szólt
Péterréve és Nagybecskerek műkedvelő alkotói immár évek óta kiváló baráti kapcsolatot tartanak fent, számos közös és önálló tárlatot szerveztek, amellyel színesebbé tették a két egyesület mindennapjait.
Stanojev Német Annamária, a tárlat megnyitása után elmondta:
– Ez a tárlat húszéves munkám gyümölcse. Az utolsó három év alkotásaiból válogattam erre a kiállításra. Nagybecskereken egy kedves baráti körben érzem magam, ide mindig szívesen jövök, hiszen a nagybecskereki városi ART klub és a péterrévei Da Vinci Polgárok Társulata kiváló baráti kapcsolatban állnak egymással. Nem véletlenül bukkant fel bennem a festészet iránti érdeklődés, húsz évvel ezelőtt, egy olyan állapotba kerültem, hogy szinte éreztem, hogy most a festőállvány előtt a színek világában tudom csak megtalálni a lelki nyugalmamat. Ez így is történt, többnyire élénk színekkel örökítem meg a a zavaros Tiszát, a kihaló tanyavilágot, a falut vagy a falusi idillt.
Annamária, ahogyan elmondta autodidakta festő, mégis két személy Terecki Gordana és Biacsi Erzsébet önzetlen segítségének sokat köszönhet. Ötvenhét alkotó táborban és 107 közös kiállításon vett eddig részt, a képei eljutottak a szélrózsa minden irányába, Vajdaság határain túl Magyarországra, Ausztriába, Örményországba, Svédországba, Horvátországba, Hollandiába. Több technikával alkot száraz és zsíros pasztellel, tussal és szénnel is dolgozik
Festményeit szemlélve látható a végtelen kitartás és a színek iránti szeretett.
Kép és szöveg – Précz István