RÉGI MESTERSÉGEK NYOMÁBAN, egy muzsikáló cipész vendégei voltunk

Lele József – kitünő citeraművész és cipész
A muzslyai Lele Józsefet Vajdaság-szerte és Magyarországon is sokan ismerik. Kitünő citeraművész, munkásságát számos hazai és külföldi elismerésekkel jutalmazták, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség Magyar Életfa-díjának büszke tulajdonosa. A 72 éves Józsi bácsi Magyarcsernyén született. Az általános iskola befejezése után kertésznek szeretett volna továbbtanulni, mégis a cipészszakmát választotta. Egy magyarcsernyei cipésznél inasként három éven keresztül tanulta a szakma fortélyait, mely után sikerült állást szereznie egy nagybecskereki cipőgyárban. 13 évnyi munka után a városban tevékenykedő cipőgyárak (mindegyike csődbe ment), így új munkalehetőségek után kellett néznie. Habár nyugdíjba vonulásáig példamutatóan dolgozott egy ponyvákat előállító vállalatban és a nagybecskereki olajgyárban, a cipészkedést nem hagyta abba, manapság is szorgalmasan javítja a lábbeliket.
– Ebből a szakmából sajnos nem lehet megélni. Egykori tanárom szavait idézve, mely szerint a „cipészkedés csak sóra és paprikára elegendő”, merem állítani, hogy ez az egyik oka annak, hogy a fiatalok nem érdeklődnek eme szakma iránt. Józsi bácsi elmondta még, hogy napjainkban szinte minden „utcasarkon” lehró pénzért lábbelit vásárolni, ám a minőségük mégsem kielégítő. Az új cipőkön nem érdemes dolgozni, sokkal egyszerűbb és olcsóbb a régi lábbeliket megjavíttatni.
Borbély Tivadar

FacebookTwitter