Szent István-napja-holnap államalapító királyára emlékezik a magyar nemzet

Az államalapítás ünnepe
Augusztus 20-a a világon szétszóródott magyarság egységes nemzeti ünnepe. Első királyunk Szent István emlékére ezen a napon ünnepeljük a magyar állam megalapítását.
A nemzeti ünnep napja augusztus 20-a, mert 1083-ban Szent László Király ezen a napon, Nagyboldogasszony ünnepe utáni első vasárnap emeltette oltárra I. István király relikviáit a székesfehérvári bazilikában, ami az akkori szokások szerint a szentté avatással volt egyenértékű.
A magyar történelmet végigkíséri az államalapító király emlékezete, melyet a különböző korszakok másként értelmeztek és ünnepeltek.
A középkor folyamán az egész Kárpát-medencében nagy hagyománya volt István király tiszteletének, de a kultusza a török hódoltság ideje alatt háttérbe szorult.
1683-ban XI. Ince pápa kiterjesztette az egész egyházra István király tiszteletét, majd 1686-ban Buda visszafoglalása alkalmából elrendelte, hogy a katolikus világ évente emlékezzen meg Szent Istvánról. Az ünnep dátuma az egyetemes egyházban augusztus 16., a halálának napját követő nap, hogy ne ütközzön Nagyboldogasszony ünnepével.
1771-ben XIV. Benedek pápa rendelkezése nyomán – sok más nappal együtt – Szent István ünnepe is kikerült a kalendáriumból, de Mária Terézia szinte azonnal nemzeti ünnepnek minősítette augusztus 20-át és Raguzából (mai Dubrovnik) Bécsbe hozatta a Szent Jobbot, majd Budára vitték.
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc bukásától 1860-ig a Habsburg hatalom nem engedélyezte a független magyar államot jelképező Szent István király ünneplését. Az enyhülést követően ismét megtarthatták az ünnepet, sőt 1891-ben Ferenc József király munkaszüneti nappá nyilvánította augusztus 20-át.
Az I. Világháborút követően az ünnep új tartalmakkal bővült, tisztavatással, ünnepélyes őrségváltással, a néphagyományok ápolásával , majd 1927 óta minden évben pompás tűzijátékkal.
A kommunista ideológia sem tudt elűzni a köztudatból augusztus 20-át mint nemzet ünnepet. Először az évtizedek óta aratóbálokkal, aratási felvonulással megtartott új kenyér ünnepének nevezték, a „dolgozó parasztságot” előtérbe helyezve. 1949-ben pedig erre a napra időzítették az új, szovjet mintájú alkotmány hatályba lépését, az új – szocialista – államalapítást, ezért a következő évben a Népköztársaság ünnepévé, illetve a Magyar Népköztársaság Alkotmányának ünnepévé nyilvánította augusztus 20-át.
A rendszerváltás után, 1989-től vált újra lehetővé a Szent Jobb-körmenet megtartása a Szent István-bazilikánál, 1991-ben pedig az első szabadon választott Országgyűlés törvényben emelte hivatalos állami ünneppé az államalapító Szent István napját.

FacebookTwitter