TORDÁRÓL MUZSLYÁRA – SZABADKÁN KERESZTÜL

A póni tanyán jártunk
az idén a muzslyai aratóversenyt Müller János tanyáján rendezték meg. Ott jártunkkor beszélgetésünk során a házigazda elmondta, hogy feleségével nem a faluban lakik, hanem itt kint a tanyán.
Alig, hogy elhagytam Muzslya utolsó utcájának házsorát- az aszfaltos út tovább vezetett ki a beláthatatlan fekete termőföldekre, a sárguló napraforgó és zöldelö kukorica erdőn keresztül. Már szikkadt a föld a nem régen leesett eső után, mert az idén igen kiadós esőzések voltak. Jónak mutatkozik a termés, de a termést csak akkor szokta a jó gazda dicsérni amikor már, a padláson van a kenyérgabona.
Müller János tanyáját nem volt nehéz megtalálni hiszen itt tábla is jelzi merre is van a Póni tanya.
A Müllerék Tordáról származnak, paraszt családban születtek, a szikes bánáti termőföldön nőttek fel. János, az általános iskola befejezése előtt már úgy döntött, hogy szakmát választ. Látván már akkor, hogy a mezőgazdaságból nem boldogulhat. Gyermekkorában szülei mellett megszerette a háziállatokat. Állatorvosi szakra nem tudott beiratkozni, mert erre sem Tordán, sem Nagybecskereken nem volt lehetősége. Így esett a választás, hogy Szabadkán fogja fojtatni a középiskolát, hentesnek tanult. Az elméleti tanulás mellett a gyakorlati tudást pedig az akkor is híres November 29. húsfeldolgozó vállalatnál sajátította el. Az iskola befejezése után maradt is a vállalatnál. Felesége Irén, pedig mint varrónő a szabadkai Március 8. munkaszervezetben dolgozott. Mindennek ellenére nem szakadtak el a szülőfalujuktól, volt amikor minden hétvégén, de főleg minden második hét végén hazalátogattak Tordára.
Amikor sógoromék – ,mondja János,- áruba bocsátották a muzslyai családi házukat, elhatároztuk, hogy elhagyjuk Bácska legszebb városát. Nem volt nehéz döntés, így Muzslyára költöztünk, átvettük a családi házát. Most már közelebb kerültünk Tordához, a szülőfalunkhoz. Ez után valósult meg korábbi tervem és vágyam , hogy egy tanyám is legyen.
Ma Muzslyán a Póni tanyán, Müllér János és Ilonka meleg fogadtatásban részesíti mindazokat, akik a tanyára látogatnak.
-Ezzel a tanyával megvalósult gyermekkori álmom-mondja János.
Itt raktak meleg családi fészket, a tágas szép kis tanyát pedig körülveszi az akácos erdő, meg egy kis tó is az erdő előtt, a tanya hátterében meg ott van a póni farm . Amikor kiépült a tanya, előbb egy pár fehér lipicai lovat meg fiákert ( vásárolt. A melléképületekben mintegy 18 fajgalamb, több száz szárnyas, veszi körül a tanyát. Elkészült a tágas családi ház melletti épület is, ahol most már a tanyasi turizmus fejlesztésével is lehet foglalkozni. A falakon mindenfelé, a régi kihalt, falusi – paraszti ember mindennapjaiban használt szerszámok emlékeztetik az idelátogatókat a múltról.
Kép és szöveg: Précz István